Még ittlétem elején írtam egy szószedetes posztot. Biztosan szórakoztató volt annak, aki ténylegesen tud finnül, mert na abban aztán voltak mindenféle ragozott alakok alapszóként feltüntetve. Sajnos még most sem feltétlenül vagyok a helyzet magaslatán finn nyelv ügyileg, viszont azért csak eltelt már majd' másfél év, meg most már voltam két órán is...

Mondjuk a tanárnéni azon kívül, hogy tud finnül, sajnos nem oldja meg a nyelvtanulás körüli problémáimat. A minap azt találta válaszolni a kétségbeesett holland lány azon kérdésére, hogy mégis mi az a partitiivi, hogy hát ő azt nem tudja megmondani, mert más nyelvekben nincsen... Höh. Egyrészt de, van más nyelvekben. A számi, az észt és az orosz is használja. Másrészt attól még, hogy angolul nem tud rá megfelelőt szépen felsorolhatja, hogy milyen esetekben használjuk és mit fejez ki. Nem egyszerű de egyértelműen definiálható. Nyilván. Persze nem irigylem, mert a csoport annyira heterogén, hogy lehetetlen elkezdeni ezt az egész nyelvtanulósdit. Kezdetnek ott van a sri lankai srác, aki már két éve jár finn nyelvtanfolyamokra és nem beszél túl jól angolul, így néha finnül kell megkérdeznie, hogy a táblára felírt angol kifejezés micsoda... Van két hollandunk is, az egyikük január óta tanfolyamon tanul és jó nyelvérzékkel van megáldva. A másik holland lány viszont most érkezett Finnországba és csak kapkodja a fejét az órán. A barátnője, a lengyel lány hasonlóan abszolút kezdő. A harmadik cserediáklány brit és csak akkor szólal meg, ha a tanárnő angol nyelvhelyességi kérdéssel fordul hozzá. Francia barátom ugyan már a második szemeszterét kezdi Jurvában, de az angolja is erőst' franciás és a finnel sem halad olyan jól, de azért mégis tud köszönni meg ilyenek és a nyelvtani nehézségekről is van fogalma már. Van még egy lány, aki ha jól értem most költözött ide Mexikóból, de az apukája finn. Sok alapszót tud, de nyelvtanilag még ő sincs toppon. És ott vagyok én, aki már néhány igét is el tud ragoni és tud két viccet finnül. Na és akkor erre varrjon gombot szerda esténként másfél órában egy képesítés nélküli nyelvtanár, aki 50 km-ről ingázik. Ha megtanulok egyszer finnül, tanítani fogom. Nem igaz, hogy ilyen messziről kell hozni valakit...

Na és most jöjjön amiről a poszt eleve szólni akart: a kedvenc finn szavaim! Ezúttal mind létező szavak, alanyesetben (vagy legalábbis én őszintén hiszek ebben. A kiejtést leírtam, de pl az e leginkább nem e, hanem valami rövid é féle, az a rövid á meg úgy egyáltalán, ez fonetikailag így nem helyes:)).


12. MESSU- Én a vásár/kiállítás jelentésén ismertem meg Helsinkiben, de az elsődleges jelentése mise. (ejtsd: messzu)

11. PUU- fa, mármint az anyag. Gyakran találkozni vele errefelé, mert mindenki fából csinál valamit, például vaskarikát vagy bútorokat. (ejtsd: pú)

10. KIPPIS- ez volt az első kedvencem, még mielőtt Finnországba jöttem volna, és azt mondtam, ha lesz kisállatom így fogom elnevezni. Ez az "egészségedre" finn verziója, vagyis ezt mondják koccintáskor. Kivéve a keletfinneket, akik azt mondják Hölökyn kölökyn...mert miért ne! (ejtsd: kippisz)

9. TULITIKKU- tűzpálcika. Na jó, gyufa. (ejtsd: tulitikku)

8. MUSTIKKA- áfonya, avagy hivatalosabban fekete áfonya. Tudjátok, az, amelyik kék... (ejtsd: musztikka)

7. PIHVI- fasíííírt. Be kell lássam, a magyar verzió sem utolsó. Milyen jó szó már a fasírt? Az anyanyelvem nem mindennapi használata megtanított arra, hogy értékeljem egy-egy szó ízét, mintha új volna. A pihvi lsődleges jelentése a szótáram szerint marhasült, második hússzelet, a harmadik meg pástétom vagdalt hússal, fasírozott. Ellenben a valóságban van punajuuripihvi (céklafasírt) meg pinattipihvi (spenótfasírt) és poron ulkofileepihvi (rénszarvas hátszín szelet), szóval maradjunk a fasírtnál. (ejtsd: pihvi)

6. POSSU vagy még inkább ANGRY BIRDS POSSU- bár a játékkal életemben nem játszottam, körül vagyok vele véve. Itt nem csak annyira népszerű, mint mindenhol máshol a világban (nagyon), hanem egyenesen vetekszik a muminokkal. Mindenféle angry birds-ös cuccot lehet szerezni, a legújabb a gumicukor és a fémdobozos üdítő. Merthogy az alkotó finn, mi más lenne. A possu pedig malac, de ezt már mind tudjuk... Két 6-8 éves kisfiúval játszottam, amikor a takonylabdáikat dobálva megnevezték azt ~-ként. Prájszlessz. (ejtsd: engri bördz posszu)

5. LAPSENLAPSI- A finn azért jó, mert a szavak logikusak. Ha nem tudsz egy bonyolultabb szót, elkezded körülírni az alapszavakkal, amit tudsz és jó eséllyel beletrafálsz a tényleges szóba. Ez itt például unokát jelent, szó szerint fordítva pedig a gyerek gyerekét. (ejtsd: la'pszenla'pszi, a'= rövid á)

4. KYSYMYS- Az ilyen szavakat csak kiolvasni utálom. A legjobb, ha j és y is van benne, netán még i is és egymás hegyén-hátán. A kiejtéssel nincs gond, csak az y-t ü-nek kell ejteni, de már megszoktam. A kysymys kérdést jelent. (ejtsd: küszümüsz)

3. TERVEYSKESKUS- a keskus is lehetne a kedvencem, de akkor már legyen terveyskeskus, mert az még pattogósabb. Egészségügyi központ, rendelőintézet. (ejtsd: terveüszkeszkusz)

2. KUMMITUS- Azt hiszem ez mostanában Piitu-Liinu kedvenc szava, vagy valamiért nagyon foglalkoztatja, mert amikor legutóbb ott voltam minden kummitus volt. Tök aranyos ahogy mondja, és egyáltalán nincs is megijedve tőle, pedig szellemet jelent. A legkedvencebb szavam viszont igazából a kummituspihvi, ami saját kreálmány és szellemfasírtot "jelent". (ejtsd: kummitusz)

1. MIUKUMAUKU- Használják az unalmas ät-et (ejtsd:et) is, de ez, meg a kissanhäntä (macskafarka) sokkal édesebb, a kukacra@. (ejtsd: miukumauku)