2012.03.17.
17:42

Írta: äkäpussi

Szilvásgombóc ó ó ó ó/ Luumu myky

Március 15 alkalmából úgy gondoltam, megvendégelem az itteni barátaimat és csapunk egy olyan igazán rendhagyó nemzeti ünneplést. Mármint lett ez úgy nemzeti, hogy soknemzeti. Jurva egy nagyon kis hely, de arányaiban elég sok a külföldi. Jönnek ide Európa minden tájáról, mivel itt van elég hely egy normális fafaragó meg asztalosműhely kialakítására, meg ugye pénz a felszerelésére. Ki is van mindenki bukva, hogy be akarják zárni. De ez még a jövő zenéje. Jelenleg virágzik a Seinäjoki alkalmazott tudományok egyetemének ide kihelyezett tagozata. A cserediákok pedig mind az önkormányzati lakásokban laknak, amik pedig néhány kivételtől eltekintve a suli 500 m-es körzetében terülnek el. Így nem olyan nehéz összecsődíteni egy kis társaságot. Kreatív energiáimat levezetendő kézzel írtam nekik meghívóat. Nyilván a mai modern korban teljesen adekvát egy facebook event, és igen, megkreáltam azt is, de úgy gondoltam, stílusos lenne, és így a stílustanoncok értékelnék az igazi papírmeghívó gesztusát. Persze a sorozatgyártás kicsit azért agyonüti az egészet, így mindenki egyedit kapott. Egy-egy magyar motívumot filctollaztam a levelekre, vagy legalábbis magyar jellegűt, mert a színskála no meg a tehetség azért némileg behatárolt. De íme, így néztek ki rajzolás közben, az írogatás megkezdése után:



Aztán feltekertem őket, piros masnival átkötöttem és névvel együtt a kilincseikre akasztottam. Ez némi sompolygást igényelt, minthogy amint már említettem a környéken lakik majdnem mindenki, de a pontos házszámokat a postaládákról kellett lelesnem. A sárga házakhoz való eljutással pedig igen meggyűlt a bajom. Ugyanis az ablakomból rálátni, és itt halad el az ösvény is, melyen úgy másfél percbe tellhet elérni odáig. El is indultam, mert balga módon azt hittem, ha az ajtónk előtti egyméteres hóból kétcentis lett, akkor az ösvényen taláható hópaplan is hasonló vastagságú. Elővigyázatos voltam és gumicsizmában vágtam neki, de ezzel csak azt értem el, hogy a combig süppedés után a hó tökéletesen bennmaradt a csizmában. Szóval kerültem egy nagyot, és mire hazaértem csurom víz voltam. De megérte. Másnap volt, aki izgatottan telefonálta fel a barátnőjét, hogy vajon ő is talált-e hasonló meglepetést a kilincsére akasztva.
 

Bulival telt tehát a péntek esténk. Behurcoltuk az asztalt a szobámba, a környékbeliek hoztak plusz székeket, mindenki elcsomagolta a saját kis tányérját és evőeszközét, én meg főztem 51 gombócot... Szóval képes recept következik...:D

Először is tégy fel főzni gusztustalan mennyiségű krumplit. Ezt itt úgy 3 kilóra tippelem, de a szemmértékem sosem volt az igazi.

Főzd amíg a héja el nem válik a kis testétől, és úgy nem néz ki mint amit megmarcangoltak. Ekkora már biztosan eléggé átfőtt ugyanis ahhoz, hogy a legkevesebb erőfeszítéssel pürésíthesd el.

Pürésíts. Vannak erre okos cészerszámok, nekem most villával kellett beérnem, így a képen látható simaság nem etalon... De egyébként semmi problémát nem okoz, ha marad benne 1-2 pukli, így sem jött rá senki magától, hogy a tésztában krumpli van. Azért a héját előtte távolítsd el...

Elvileg 1 kiló krumplihoz olyan 35 deka lisztet kell számolni. Ennél (tehát esetemben 1kg 5 deka) szerintem én valamivel kevesebbett tettem, de mivel se mérőszerszámom, se mérőmókusom, így még az is lehet, hogy mégis... A 3 kiló krumplihoz én szemre olyan 20 deka margarint tettem, és még egy tojássárgáját is belezuttyintottam, csak a hecc kedvéért, de simán kihagyható. Gyúrni kellett keményen, de azért kibírható ideig. Ez lett belőle:

Elvileg ezt a maszlagot ki kell nyújtani és kockákra vágni, de megsúgom hogy felesleges hely/idő/energiapocsékolás. Én egy-egy kis darabot a kezembe fogtam, kicsit megrángattam a széleit és beletettem a szilvát. Aztán összehajtogattam és jól meglapogattam. A kistányérba kirakott liszt jó szolgálatot tett. Szilvából lehet egészet is rakni, ez akkor jó, ha kisszeművel van dolgunk. Ilyenkor nyilván étkezéskor ügyelni kell a magra, nehogy félreinhaláljuk és szilvafa nőjön a tüdőnkben, mert akkor aztán lesz majd hulla szilva... Én délafrikai nagyszemű sápadt szilvákat kaptam, őket el kellett negyedelnem. A nedves szélüket fahéjas cukorba mártogattam és így tettem bele a gombócokba. Íme a szilva:

És íme a gombóc:



Ezek után fogtam egy hatalmas és irtó nehéz vas serpenyőt. Azért azt, mert ehhez fértem hozzá. Aleksi szereti a tradicionális eszközöket, és a világért sem ruházna be egy kényelmes teflonos habkönnyű változatra. Legalább izmosodom. Szóval végy bármilyen serpenyőt, tégy bele olajat/margarint/vajat/bálnazsírt akármit, és szépen állandó kevergetés mellett piríts benne zsemlemorzsát. Ehhez az 51 gombóchoz fukarul mérve kellett vagy 40 deka.

A gombócokat és ekkor kényszerpihenőre küldtem amíg a vendégek megérkeznek. Ez annyira nem tett jót nekik (a cukor megolvadt benn és kezdtek átázni) de mind túlélték és töltelékestől főttek ki. Lobogva forró vízbe kerültek, ahol nyilván letapadtak a fazék aljára, így pár perc után óvatosan meg kellett őketpiszkálni, hogy ha majd úri kedvük úgy tartja feljöhessenek a felszínre. Fel is jöttek, ekkor még úgy vártam egy kicsit érzéssel. 3-4 perc múlva viszont általában kiszedtem őket, nem jár ennél hosszabb fürdőzés. Még nedvesen kerültek a prézlibe, hogy tapadjon is rájuk valami. A fahéjas porcukrot melléjük tálaltam fel jobb híján nutellás üvegben (gyéren felszerelt konyhám van) így mindenki kedve szerint ízesíthette.

Tizenketten voltunk, hét nemzetet képviselve. Meséltem nekik március 15 eseményeiről és nagyvonalakban a háborúról (szabadságharcról...) is. Azt is elmondtam máskor hogyan ünnepeljük, és mind kaptak kokárdát is. Sajnos csak papírverzióval tudtam előrukkolni, és nem voltak biztosítótűim, így kreatívnak kellett lenniük a felhelyezéssel.

Azt hiszem mindenki jól érezte magát, úgyhogy remélhetőelg hamarosan folytatjuk jó szokásunkat. Sőt, ami azt illeti ma este filmet fogunk nézni az iskola "privát mozijában" (nagyonnagyképernyős tévé...)


 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://akapussi.blog.hu/api/trackback/id/tr24322296

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása