2012.09.20.
15:08

Írta: äkäpussi

Hyvää ruokahalua! /Jó étvágyat!

avokado.jpgOhohó, hogy most fordult a kocka! Az oldal jobb szélén látható hőmérők azt mutatják nekem, hogy egy fokkal többet élvezhetek most Finnországban, mint Magyarországon tehetném. Feltételezem tehát, hogy nyájas olvasóim valamelyest jobban beszorultak a lakásaikba, mint néhány hete tették volna, és talán nagyobb hajlandóságot mutatnak arra is, hogy bekapcsolják a sütőt, beindítsák a főzőlapokat és a botmixereket és nekiálljanak úszógumit növeszteni az ínségesebb téli napokra. Na nem kell megijedni, a receptjeim többsége igen egészséges, nem túl drága, esetenként kimondottan olcsó és nagyon más, mint amit megszoktunk. Időm mint a tenger és a napsütés is inspiráló. Talán ma valami kempingezésfélére kéne főzőcskéznem... De mostanra itt van néhány recept, amiket az elmúlt időszakban fedeztem fel magamnak, alakítottam át vagy találtam fel. A képeket fenntartásokkal tessék nézni, nyilván nem vagyok egy Hemző Károly, de sajnos még Lajos Mari sem, bár azon az úton már legalább elindultam (ellenben a fényképezési tehetségem nem látszik fejlődni)

Íme néhány menü:

Varjúbogyós almapalacsintavarjubogyos almapalacsinta.jpg

  • 2-3 (savanyú) alma lereszelve
  • 1 tojás
  • 2 evőkanál tejföl
  • csipet só
  • 1 evőkanál cukor
  • 1-2 marék liszt
  • víz (kb 2-3 dl, állagtól függően)
  • 1 marék varjúbogyó
  • kevés olaj a sütéshez



A reszelt almát, tojást, tejfölt, sót, cukrot, lisztet és a vizet összekevertem. Az alma textúrája miatt nem lett egészen palacsintatészta állagú, sűrűségében azt mondanám, a gofritészta sűrűségre törekedjünk (avagy amerikai palacsinta). Az enyémek elég sok olajjal készültek, lévén Aleksi háztartásában egy öntöttvas monstrum szolgál serpenyőként. Akinek teflonja van, az viszont viszonylag zsírmentesen tudja előállítani a finomságot, mert a tésztában nincsen olaj.
A forró olajos serpenyőbe merőkanállal kis adagokat pöttyintettem. A még nem sülő, löttyedt felső felükre ekkor szórtam egy kis varjúbogyót. A varjúbogyó Magyarországon tudomásom szerint nem fordul elő, vagy legalábbis tuti, hogy nem egy mindennapi hozzávaló. Én véletlenül találtam az erdőben, és mivel nyersen elég unalmas íze van, viszont a Zinternet azt írta, sütve produkál némi élvezeti értéket, gondoltam kipróbálom. Valóban egészen finom lett. A vitaminértéke sajnos elég alacsony, úgyhogy nem kell megveszni, hogy valahonnan hozzájussatok. Anélkül is jó az almás pali, de lehet bármilyen bogyóval helyettesíteni.
A kész palacsinta magában is nagyon finom volt, de lehet egy kis vajdarabkát rádobni, mézzel vagy juharsziruppal meglocsolni, lekvárral megkenni avagy fahéjjal megszórni. Kinek-kinek ízlése szerint. 

 

varjubogyos almapalacsinta proc.jpg

Vitaminkoktél
vitaminkoktel varjubogyos pali.jpg

  • 1-2 alma
  • 2-3 datolya
  • 2 evőkanál avokádó
  • 1 marék vörösáfonya
  • fél citrom leve
  • 2-3 dl víz


Az almát kisebb szeletekre kell vágni és bedobni valamiféle turmixgépbe. Én botmixerrel operálok itt a távoli északon, ami viszonylag sok előmunkálatot igényel és még így sem túlságosan hatékony, de ez nem probléma. Még talán jobb is, ha olyan igazán darabos marad az ital. A datolyát is célszerű robotgépbe dobni, de ilyen kis mennyiséget késsel is viszonlyag hamar le lehet pépesíteni. Az avokádót azért tettem bele, mert megmaradt az előző napi csokitortából, és mert számos jótékony hatása van. A vörösáfonyát és a citromlevet is rádobtam az almás datolyás trutyira és nekimentem még egy kis időre a botmixerrel. Végül felöntöttem vízzel. Ez aztán igazán ízlés kérdése ki mennyire érzi ital jellegűnek a sűrű létyót és kinek kell jó sok víz a lenyeléséhez. Nem túl édes, így opcionálisan mézet ajánlanék hozzá, vagy akár egy kicsit több datolyát. De nekem ezek nélkül is nagyon frissítő volt.

sorelválasztó.gif

Spenótos-rókagombás tészta

Ihletszerűen jött az egész, ezt aztán nem néztem sehonnan, és a kóstolásig abban sem voltam biztos, hogy nyerő a párosítás, de szerencsére nagyon jó lett, olyannyira, hogy még a desszert előtt kellett készítenem belőle még egy adagot.
spenotos.jpg


Először a gombát pirítjuk jól meg serpenyőben kevés olajon egy kis kakukkfűvel. Jalasjärviben Katjával szedtünk anno rókagombát, de itt Jurvában az erdőt járva nem találtam, hiába ideális az idő hozzá. A friss nyilván jobb lett volna, de nekem be kellett érnem a konzerv változattal. Akkor igazán finom, ha jól meg van pirítva és ropogós. Ekkor dobjuk rá a tésztát. Biztos lehet otthon is kapni ilyesmit, kicsi tégla formájú tésztacsomag, a vékony kis tésztaszálak össze vannak kapaszkodva és egy tömbben maradnak amíg el nem kezdenek főni. 1 és 3/4 dl víz kell hozzá. A zacskóban lévő kis zacskó fűszerkeveréket eltettem ínségesebb időkre, ez az étel saját ízesítést kapott. A tésztára ment még egy kis kakukkfű és vérmérskélettől függően csili. A nagy felületű serpenyőben a víz hamar el fog tűnni a tészta alól, még tán az a három perc sem szükséges és máris ehető állagúvá válik. Közben, akár már a vizes periódusban is hozzáadhatjuk a spenótot. Itt picike kockákban árulják nem olyan nagy tömbben. Így praktikusabb, hamarabb felolvad. Egy zacskóban 150 gramm van. Az otthoni félkilósból aligha lehet ekkora darabot lehántani fagyos állapotában így javaslom a nagyobb adag készítését. Ez a kis porció úgyis lecsúszik egy embernek vagy kettő nagyon kis étkűnek (illetve ikszedik fogásként, csak úgy az íze miatt). Ha megfőtt a tészta és elolvadt a spenót, akkor megszórjuk egy kis feta sajttal, de akár másmilyennel is próbálkozhatunk.

Aligátorkörtés csokoládétorta sütés nélkül
aligatorkörtes csokitorta.jpg
tortaalap:

  • 100 g datolya
  • 80-100 g darált mandula
  • fél teáskanál só


krém:

  • 2 avokádó (aligátorkörte)
  • 70 g kakaópor
  • 2-3 evőkanál méz vagy 100 g porcukor, vagy egyéb édes anyag:)
  • csipet só


Ez a sütés nélküli édesség túlzás nélkül állíthatom, hogy fenséges. Ugyanakkor szemem fénye, drága párom nem szereti. Úgyhogy a dolog kétesélyes, készüljetek fel. A datolyát vagy robotgépben, vagy türelmes ember konyhájában felaprítjuk pépesre és hozzáadjuk a mandulát és a sót. Ha nagyon száraz lenne 1-2 kávéskanál olajjal rá lehet segíteni, de a mandula mennyiségével is lehet játszani. Jobb, ha több van benne és az olajos variációval dologzunk, így "magosabb" íze lesz. A masszát egy folpackkal bélelt kis tortaforma aljára nyomkodjuk. Kicsi alatt egy mélytányér méretet képzeljünk el, én ekkora (illetve bármekkora) tortaforma hiányában ténylegesen egy sima mélytányért használtam. A krém készítésének idejére mélyhűtőbe dobhatjuk, hogy szilárduljon.
A krémhez felvágjuk az avokádókat és kanállal kibelezzük őket. Gyönyörű színük van egyébként és nagyon sok jó dolgot tartalmaznak. Ugyanakkor magában szerintem meglehetősen unalmas, majdnemhogy rossz íze van. De ezen segítünk a többi hozzávalóval, a kakóporral, a mézzel és egy csipet sóval. Villával is elég szétnyomogatni, eldolgozni az avokádót, de ha simább élményre vágyunk jöhet a robotizált konyhai segítő. A mézes verzió elég sok keserű kakóízt meghagy a krémben, kóstolgassátok. Nekem túl keserű volt, úgyhogy dobtam még hozzá valamennyi cukrozott kakaóport is. Tudom, hogy ezzel az egészségességéből vesztett valamicskét, de  legalább fair trade kakaóbabból készült az instantom:).
A krémet a datolyás alapra kanalazzuk és 40-60 percre mélyhűtőbe tesszük. Ehető persze szobahőmérsékleten is, de hacsak nem lehetetlen kivárni, én azt mondom nagyon is érdemes. Elképesztően jó hidegen a csokikrém. Ennyi idő alatt nem fagy meg, de elég hideg ahhoz, hogy Más legyen. Ha keményre fagyna, hagyjuk kinn az asztalon kábé tíz percre és meglágyul, mint a family frostos fagyi.

C-vitamin lórúgás
C vitamin lorugas.jpg

  • 1 grapefruit
  • 1 citrom leve
  • 1 kávéskanál őrölt gyömbér
  • 1 evőkanál méz
  • 1 pohár víz


A grapefruitot félbevágtam, és ahogyan enni is szokás, kikanalaztam belőle amit csak lehetett, a kanál hátoldalával meg megpróbáltam kipréselni a bennmadó levet. A citromot ráfacsartam, megszórtam gyömbérrel, hozzáadtam a mézet és ráeresztettem a botmixert. A víz itt is ízlés kérdése, kinek mennyi szükségeltetik, de nagyságrendileg egy pohárról van szó.

c vit aligatorkörte spenot rokagomba.jpg

sorelválasztó.gif

Datolyamalac
malac1.jpg

  • 250 g datolya
  • 50 g darált mandula
  • 50 g kakaópor
  • esetleg durvára vágott vagy egész mandula


A datolyát robotgéppel vagy késsel pépesítjük és hozzáadjuk a porokat. Elképzelhető, hogy ennél kevesebbet/többet vesz fel belőlük, datolyája válogatja. Ha esetleg túl sok port tettünk már rá és percekig tartó gyúrkálás után sem akar újra ragadni, megkockáztathatunk pár csepp olajat. Amúgy nem kell túlságosan egybeállnia, elég, ha erős fizikai behatásra (értsd nyomkodás) bele tudjuk tenni mondjuk egy fagyisdobozba egyenletesen, a tetejére mehet durvára vágott mandula. Ebben az esetben 20 mélyhűtőben eltöltött perc után még a dobozban felszeletelhetjük és a kockákat tálalhatjuk. Mondjuk így nem lesz malac. A malac verzióhoz tányérra, tálcára vagy vágódeszkára kell nagyjából egyenletes vastagságban nyomni a masszát, szintén mélyhűteni majd a disznóformával disznókká formázni. Természetesen az állatkertnek csak a képzelet és a mézeskalács-kiszúrókat tartalmazó fiók gazdagsága szab határt.

sorelválasztó.gif

Aztán itt van ez a csodás multikulti asztal. A falafel, vagyis a csicseriborsó-fasírt arab étel, a tzatziki görög, a guacamole pedig mexikói. De ha még a hozzávalókba is belemegyek, akkor azt is el kell mondjam, hogy görög joghurt híján török joghurtot használtam az uborkához és a guacamolét gazdagítottam egy nem tradicionális hozzávalóval, a tejföllel, ami felett most nagy az öröm itthon, míg amíg el nem fogy az az egy doboz, amit Helsinkiben az észt élelmiszerboltban zsákmányoltam és határozottan magyar tejföl íze van.

falafel guacamole tzatziki1.jpg

Falafel
falafel.jpg

  • 400 g főtt csicseriborsó
  • 1 közepes fej lilahagyma
  • 1 tojás
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 teáskanál sütőpor
  • só, bors, csili, koriander


Én már eleve főtt csicseriborsót vettem, ami sós lében várt a polcon, úgyhogy én utána már nem is sóztam. A száraz változatot egy napra vízbe kell áztatni majd egy órát főzni, mire elkezdhetünk vele dolgozni. A mostanában sokat használt kis botmixeremmel pürésítettem a csicseriborsót. Az apróra vágott hagymát és fokhagymát is rádobtam, majd a tojást, sütőport és a fűszereket is. Az én masszám elég folyós lett, de ez nem okozott gondot, maximum esztétikai szempontból. Fél órát pihentetni kell, majd amennyiben az állag engedi, golyókat formázhatunk belőle és bő olajban kisüthetjük őket. Én kanállal dobálgattam kisebb adagokat nem túlságosan bő olajba, mert drága, én meg smucig vagyok. Praktikus, ha minél kisebb edényt választunk, így ugyanaz az olajmennyiség jobban ellepi a fasírtjainkat! A forró olajban 2-4 percig egyik, majd további 2-3 percig a másik oldalukat is aranyszínűre sütjük. A folyós állag miatt a fordítás trükkös volt és sok volt a leszakadó darabka, de az íze, sőt az evés közbeni állaga is kimondottan élvezetes lett, úgyhogy nem panaszkodom. Amúgy is mindig problémám, hogy az ételeim nem sikerülnek túl szépre, ellenben mindig nagyon finomak, úgyhogy ezzel a hiányossággal egyelőre kiegyezek és próbálok gyakorolni és tanulni, hogy egyszer majd ezeknél sokkal minőségibb fotókkal illusztrálhassam a receptjeimet.

Tzatziki
tzatziki1.jpgtzatziki.jpg

  • 1 kígyóuborka
  • 3-4 dl sűrű joghurt (görög/török vagy ami akad)
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 evőkanál olaj
  • 1 evőkanál lime- vagy citromlé
  • pici só és bors


Az ugorkát én nem hámoztam meg, mindig azt mondják mindennek a héjában van a vitamin. Reszelő híján ismét a szusikéseimet vettem elő, amik szusit még életükben nem láttak szegények, ellenben jó élesek és könnyűek. Az uborkát pici csíkokra vágtam, igyekeztem a gyufaszál méretet megcélozni. Nekem így egyébként jobban tetszik, mint reszelve. A lereszelt uborka plöttyedt, ennek azért maradt némi tartása, de ízlés kérdése. Egy tálban kevés sót szórtam az uborkára, hogy kieressze a levét, erre kapott tőlem fél órát. Szerintem nem szükséges lépés, nem a világ legborzasztóbb dolga, ha a saláta kicsit folyósabb, és erős a gyanúm, hogy vannak értékes dolgok abban a kifolyó lében... De ki akartam próbálni milyen, ha "száraz" az ubi.
A fokhagymát apróra vagdaltam és összekevertem az olajjal (nekem repcém van, salátához ideális az olivaolaj), egy kis lime lével és egy csipet sóval meg két csipet borssal. Rázuttyoltam a joghurtot, majd belekevertem a kifacsart uborkát. Tálalásig hűtve tárolandó!

Guacamole
guacamole1.jpg

  • 1 avokádó
  • 1 pici fej lilahagyma
  • 1 evőkanál 20%-os tejföl
  • 1 evőkanál citrom- vagy limelé
  • só, bors, csili, koriander
  • fél fej paradicsom


Találtam egy folyamatábrát, hogyan kell az avokádót felvágni... Gondolná az ember, hogy egyértelmű, de ezek szerint nem mindenkinek, úgyhogy megosztom a tudást: hát fel kell vágni...:) Mármint kétfelé, aztán kiszedni a nagy magját. A legegyszerűbb picit ráütni a kés élével, és úgy kiszedni. Ezek után a gyümölcs belseje egyszerűen kikanalazható. Villával nagyjából összetörjük, úgy, hogy azért maradjon némi darabossága. A hagymát egészen apróra vágva tesszük bele, sózzuk, borsozzuk, meglocsoljuk limelével (szerintem már csak az étel színe miatt is a zöldcitrom jobban illik hozzá, de ennek híján megteszi a citrom is). Aki csípősen szereti az életét és az ételét, az nyugodtan kísérletezzen friss csilipaprikával. Próbálgassa mennyi kell bele, 1-2 darabnál többet nem fog felvenni. Én csiliport tartok itthon, az került ebbe is, nem túl sok. Az okosok azt írják, hogy a paradicsom elveszti az ízét, ha feldaraboljuk és utána hűtőbe tesszük, úgyhogy ezt csak tálalás előtt tettem bele. A löttyös és magos belsejét kiszedtem és csak a kemény külső részét daraboltam egészen apróra. Ez esztétikailag mindenképp megkoronázta a szószt. Eredetileg tortilla chip-szel kéne enni, ami a chips egy viszonylag ízetlen változata. Nálam a falafellel igazán nyerő volt.

falafel_guacamole_tzatziki.jpg

Avokádós csokikrém

Az egészséges desszert mint olyan általában kölesgolyókat meg mazsolát takar. Most nem! Ugyanúgy, ahogy a csokitorta, ez is különlegesen finom, ugyanakkor cukrot meg lisztet nem tartalmazó édesség.
avokados csokikrem1.jpg

  • 1 avokádó
  • 1 banán
  • 2 evőkanál darált mogyoró (avagy mandula, kesudió, ami akad)
  • 3 evőkanál cukrozatlan kakaópor
  • 2 evőkanál méz
  • csipet só


Az avokádót és a banánt meghámozzuk, a banánt esetleg felkarikázzuk (robot teljesítményétől függően) hozzáadjuk a többi hozzávalót és összeturmixoljuk. Én az avokádó héjába töltöttem vissza a könnyű masszát, megszórtam durvára aprított mandulával és egy fél órára bevágtam a mélyhűtőbe, hogy kellemesen hideg legyen. Szép lett és finom.avokados csokikrem.jpg

sorelválasztó.gif

Hideg eperleveshideg eperleves.jpg

  • fél pohár vízben felforralt fűszerek (fahéj, kardamum, gyömbér, lime) leszűrve
  • kevés méz
  • eper
  • tej

 

Fentieket turmixgépbe töltjük vagy botmixerrel átmegyünk rajta. Jó habos legyen. Az arányokat ki-ki magának alakítsa ki, 1-2 marék epret és 3-5 dl tejet mondanék 1 evőkanál mézzel most így hirtelen. Félig fagyott eperrel tálaltam. Idén kimaradtam a friss eperszezonból, mert július elején elutaztam Finnországból, ahol 1-2 héttel később ért be a rendes kinti földieper. Otthon meg júliusban már híre-hamva sem volt a magyar termésnek. Így jártam. De a tavalyi finn eper a fagyasztóból pont tökéletes volt ehhez a leveshez.


Spenóttészta

Ez nem olyan, mint a fentebbi, ez ténylegesen spenóttészta, vagyis maga a tészta áll részben spenótból. Általában bolondnak néznek, amikor mesélem, hogy néha magam gyúrom a száraztésztát. Mondván minek, marha sok munka, a boltban olcsó, oszt jó az, nem? Hát jó, persze. De azért annak, aki szeret a konyhában ügyködni nagy élmény ám a saját tészta gyúrása még akkor is, ha aránytalanul nagy a befektetett energia. Nekem viszont van időm, és még elvileg energiadús fiatal is vagyok.
spenotteszta.jpg

  • 100-150 g spenót
  • 500 g liszt
  • 3 tojás
  • csipet só
  • feta
  • fokhagyma
  • olivaolaj


A spenótot megolvasztottam egy edényben. Természetesen friss spenótlevélből is készíthető, ez esetben azt meg kell főzni majd pürésíteni. A liszt részben vagy akár egészben helyettesíthető rétesliszttel, az könnyebbé teszi a gyúrást és nyújtást... itt olyat nem árulnak... A spenótot, lisztet és tojást összegyúrjuk. Ha túl lágy a tészta, lisztet adunk még hozzá, ha túl kemény, vizet, vagy akár még egy tojást is. Jól gyúrható állagot kell kapjunk. Aztán azt gyúrjuk... amíg már nem ragacsos, sima tészta lesz belőle. Ekkor pihentetjük letakarva fél órát. Én kisebb csomócskákra vettem az első átgyúrás után, hogy a kis gyönge tenyerem bírjon vele. Fél óra után ismét átgyúrtam őket, majd megint pihentek 15-30 percet és néhányszor megismételtem a folyamatot (filmnézés közben). Érezhetően egyre barátságosabb az állaguk. spenotteszta nyujtas.jpg
Nekem aztán nincsenek ilyen luxusberendezéseim, mint tésztanyújtógép, de el kell mondjam, hogy még nyújtófám sincs (a kép Endrődön készült), hiába ígérgeti az asztalos kedvesem már egy ideje, hogy 10 perc alatt esztergál egyet. Így termosszal dolgozom. A sörösüveg is megteszi. A limitált eszközpaletta kreatívvá teszi az embert. Szóval kinyújtjuk, amilyen vékonyra csak sikerül. Össze fog ugrálni folyton, makacs dolog ez a tészta. Amikor már jobban nem sikerül, felvághatjuk. A hosszú metélteket legjobb felakasztani valahova: ruhaszárítóra (ami nekem nincs), edényszárítóra (ami nálunk a szekrénybe van beépítve és egyben itt tároljuk az edényeket állandó jelleggel), szék támlájára tett sodrófára (amit már említettem, hogy nélkülözök)... spenotteszta talon.jpg

Én nemes egyszerűséggel egy edény szélére teszegettem őket. Ha igazán nem férnek már sehova, felületüket jól meglisztezve tálba is gyűjthetjük őket. Ha összeragad, hát összeragad. Majd szétrágjuk.
Lobogva forró sós vízben kifőzzük. Állítólag hamar megfő, valójában nem, mert a kézi módszerrel elég vastag marad és egy jó húsz percet is képes fürdőzni. De egészen más zamata van ennek a vastag "metéltnek", mint bolti 36-os nadrágméretű társainak.
Ezt a szép zöld tésztát kár elrontani szósszal, de ha elsősorban nem az esztétikai élményre "gyúrunk", akkor tulajdonképp bármivel elmegy, például gombapörkölttel próbáltam már (lásd kép), de milánóinak is bevenném. Ebben az esetben viszont natúr marad és kiélvezzük a szépségét. spenotteszta gombapöri.jpg

Egy edényben vizet forralunk, egy másik edénybe pedig hideg vizet eresztünk, lehetőség szerint jégkockát is teszünk bele. Pucolatlanul dobáljuk a fokhagymagerezdeket a forró vízbe, majd 30 másodperc után szedjük ki és dobjuk a jéghidegbe. Ezt hívják állítólag blansírozásnak. Pár perc után a hideg vízből kiszedett gerezdeket megpucoljuk és minél vékonyabb szeletekre vágjuk. Ezt szedjük a kifőtt tésztánkra, amit kevés olivaolajjal és feta sajttal megszórva teszünk fogyasztásra késszé.

sorelválasztó.gif

Ropogós csicseriborsó
ropogos csicseriborso.jpg
TV elé, vagy csak úgy eszegetni.

  • 400 g főtt csicseriborsó
  • fél kávéskanál őrölt paprika
  • fél kávéskanál csili
  • fél kávéskanál kurkuma
  • 1 teáskanál olaj


A főtt csicseriborsót megtörölgetjük, hogy ne legyen túl vizes és sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük. 200 fokos sütőben 30-35 perc alatt ropogósra sütjük úgy, hogy kb ötpercenként megrázogatjuk a tepsit, hogy a szemek forogjanak. Egy tálban összekeverjük a fűszereket. Ráöntjük a kész borsót és meglocsoljuk egy nagyon kevés olajjal. A tálat rázogatva az olaj és a fűszerek bevonják a csicseriborsónkat. Elég erős, víz is kell mellé!:) (a fűszerezés természetesen variálható)

sorelválasztó.gif

Paradicsomos cukkinis tojás

Állítólag ez egy japán étel, de semmi ijesztően japános nincs benne, ne tessék aggódni. Kedvenc lesz!
paradicsomos cukkinis tojas.jpg

  • 4-5 dl sűrűbb paradicsomszósz (pl konzervparadicsom leturmixolva vagy püré)
  • 3 tojás
  • 1 egészen pici cukkini vagy egy közepes fele, kockázva
  • 2 gerezd apróra vágott fokhagyma
  • 1 mozzarella vagy 10-15 dkg egyéb sajt
  • kaukkfű, csili, só, bors


Jénaiba vagy valamilyen magasabb falú kisebb, sütőbe rakható edénybe (pl tortaforma) öntjük a paradicsomszószt és belekeverjük a sót, borsot és a fokhagymát, majd a jó apró kockákra vágott cukkinit (ha zsenge, maradhat a héja). Rátépkedjük a mozzarellát vagy ráreszeljük a sajtot és szép óvatosan, esetleg kanállal egy egészen pici helyet nyomkodva előre nekik, beleütjük a tojásokat. A tojásokat sózzuk és egy kis csilit és kakukkfüvet szórunk rájuk. Óvatosan becsúsztatjuk a sütőbe és addig sütjük, amíg a tojás megszilárdul és voilá, lesz három tükörtojásunk körettel. A recept később a végtelenségig variálható az idénynek megfelelően. Én már volt, hogy egész konkrétan a tojást hagytam ki és helyette újkrumplit szeltem a szószba, a fűszerezést meg olaszosabbra vettem. Pirítóssal nagyon finom. A képen ropival látható ( 20 dkg liszt, 10 dkg margarin, 1,5 dl joghurt, só összegyúrva, kinyújtás után tojással kenve és sajttal megszórva. Mely lépések után jönne a vékony hosszú szeletekre vágás de én rögtön megsütöttem. Így mókás ropinak nevezni, de ízre igen tetszetős maradt)paradicsomos cukkinis tojas 2.jpg

sorelválasztó.gif
Céklás kuszkusz

A kuszkusz tulajdonképpen egy speciális technikával előállított tészta. Leginkább a tarhonyához lehetne hasonlítani, de azért attól is távol áll, érdemes kipróbálni.
ceklas kuszkusz.jpg

  • 30 dkg hámozott apróra kockázott nyers cékla
  • 1-2 közepes fej lilahagyma, szeletekre vágva
  • olaj
  • só, bors
  • 15 dkg kuszkusz


A céklát olajon pároljuk. Félkész állapotában hozzáadjuk a lilahagymát, sózzuk, borsozzuk és készre pároljuk őket. A kuszkuszt a doboz/zacskó utasításai szerint készítsük el, de általánosságban azt mondhatom, hogy másfélszeres mennyiségű forró vizet kell rá önteni, majd lefedve állni hagyni negyed óráig. A végén az egészet össze is lehet keverni, akkor szép rózsaszínű lesz.

sorelválasztó.gif


Hamis túrógombóc
hamis turogomboc.jpg

  • 1 liter kefír/joghurt/aludttel, én épp quarkkal csináltam, na az pont nincs Magyarországon:)
  • 15 dkg búzadara
  • kristálycukor vagy méz
  • zsemlemorzsa
  • olaj
  • porcukor
  • tejföl
  • fahéj


A kefírt/joghurtot vagy aludttejet, amelyik akad éppen, felforraljuk és beletesszük a búzadarát. Pár perces főzés után sűrű tejbegríz-szerűséget kapunk. Kissé édesítjük, kb 2 evőkanál cukor elég bele, nem akarjuk, hogy elveszítse a savanykás, túróra emlékeztető ízét, no meg elhízni sem akarunk. A zsemlemorzsát a szokott módon olajon, serpenyőben megpirítjuk. A kissé kihűlt masszából kanállal kisebb adagokat veszünk ki és a prézlibe dobáljuk, majd ott megforgatjuk. Tejföllel, porcukorral, fahéjjal tálaljuk, mintha csak valódi túrógombóc volna (a képen kristálycukor látható, ez volt itthon... jól serceg!:D). Kímélő változat gyomornak, pénztárcának és időbeosztásunknak is.   

sorelválasztó.gif

De megéheztem...

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://akapussi.blog.hu/api/trackback/id/tr624790369

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

sophie_helteinen 2012.09.27. 14:01:08

Szia!
Körülbelül két hónapja akadtam a blogodra, néhány nap alatt végig is olvastam, és nagyon örülök, hogy még írsz újabb bejegyzéseket!! :)
Nem sokára én is Suomiban tengetem majd napjaimat, ezért is jó olvasni Téged, plusz a stílusodat és a humorodat is imádom, szóval így tovább! :)

Köszönet!!

Sophie

äkäpussi 2012.10.05. 15:27:02

@sophie_helteinen: Köszönöm szépen!:) Jó tudni, hogy a személyem iránti elfogultság nélkül is élvezhető amit írok :D
Sok sikert Finnországban! Merrefelé leszel?

sophie_helteinen 2012.10.12. 10:44:01

Abszolút élvezhető ismeretlenül is, sőt. :) (Engedelmeddel reklámoztalak is kicsit. :D)
Előre is köszi, egyelőre hosszabb-rövidebb látogatásokra megyek ki, aztán konkrétabban munkát meg lakást keresni, mindezt 1-3 éven belül, valószínűleg Kuopio-ba vagy környékére, bár ez még nagyon sok mindentől függ. :)
süti beállítások módosítása