2011.08.17.
23:15

Írta: äkäpussi

Uusi vauva / Új baba

Nincs itthon a macska, cincognak az egerek!!! Elfogott a bulihangulat! Túl vagyok a szaunán, Janne pedig hozott fel nekem egy doboz grépfrútos longdrinket. De hiszen van is mit ünnepelni: Katja reggel gyönyörű sötét hajú, 51 cm-es, 3500 grammos kislánynak adott életet. Egyelőre anonim.

Ami azt is jelenti, hogy a ház úrnője 40km-re a kórházban van. Reggel már én készítettem a zabkását (borzalmas lett) és én voltam egész nap a gyerekekkel. Délelőtt csak Piitu-Liinuval voltam ebédfőzőcskézés közben, amikor is ő kitartóan ismételgette: "äitia pia" (anyához az udvarra). Próbáltam neki magyarázni, hogy anya nincs kinn az udvaron, hanem a kórházban van, mert kistestvéred született. Nem hiszem, hogy megértette, de mindenesetre egész nap egy műanyag bébit tologatott babakocsiban és még a délutáni szunyókálást is vele ejtette meg, ami meglehetősen szokatlan: egyedül Siili szokott nagyritkán csatlakozni hozzá ilyenkor, node ő mégiscsak egy puha plüssjáték, nem egy kemény fröccsöntött bébi.

Na a kölykök végül kikészítettek rövid úton már az ebédnél, illetve amikor az ebédet megpróbáltam tető alá hozni...a gyerekekkel együtt. Piitu-Liinu ugyanis erőst élvezte a kintlétet, és bár a pelenkája már átázott a sok pisitől, nem volt hajlandó bejönni. Hiába csábítgattam a cumi ígéretével, máskor az legalább hatni szokott. Így cselhez folyamodtam. Tudtam, hogy a kis koppincs rohan majd az ajtóhoz, hogy lerúghassa a cipellőjét, ha a nővére benn van. És Viljaanát pedig viszonylag egyszerűen a "suklaa kakku sisällä" varázsigével sikerült beűzni. Itt kezdődtek a gondok. Viljaana feneke lángra kapott és lökhajtással repült a konyhába, utána Piitu-Liinu pincsiként lihegve. Gyorsan szeltem neki egy csokis sütit és elétettem. Ekkor ugye elkaptam a kicsit és feldobtam a pelenkázóasztalra. Nem is zavarta különösebben. Csak épp ő is megkívánta a süteményt és a pelenkázási procedúra alatt végig azt mondogatta megállás nélkül: "kakku, kakku, kakku", mint egy rossz kakukkosóra. Az új pelenka felhelyezésének ideje táján kezdett el Viljaana kiabálni, hogy "maiotaaa". Vagyis hogy tejet szeretne nagyon szépen kérni ("TEJET!!!!!!"). Mondtam neki, hogy "one moment please" és tovább folytattam a húga tisztába tételét. Mire ő megjelent az ajtóban, és éppcsakhogy nem kezdett a lábával dobolni, hogy na mikor jössz már kiszolgálni... Amikor Piitu-Liinu földet ért, Viljaana csak úgy a biztonság kedvéért emlékeztetett tejöntési kötelezettségemre, miközben persze a testvére is hajtotta a magáét. Füstöltem egy kicsit az orrlikaimból, közben megmostam Piitu-Liinu kezét. Végül töltöttem tejet és szeltem csokitortát. És akkor végre csend volt. És nyugodalmasan ebédelhettem egészen addig, amíg Piitu-Liinu nem kezdte el a tejet egy játék műanyag lókarámkerítés-darabbal kevergetni. Na ekkor vittem el aludni.

 

De mindent egybevetve élvezem a "főnökösködést". Például hatalmas újítást vezettem be a konyhában: Ma is csirke volt krumplival, de a krumplit főzés után meghámoztam, megtörtem, tettem hozzá tojást, pirosaranyat(!), rózsaborsot, citromborsot, grillfűszert, sót és csinos kosárkákat formáztam belőle. Bele pedig reszelt sajtot ültettem. Sütőben megpirítottam, és már mindjárt nem volt Annyira unalmas a csirkés krumpli. Krumplis csirke. Csirke meg krumpli. Mindegy.

Este apuci elvitte a lányokat babanézőbe (csak közvetlen rokonok mehetnek be a kórházba, így nekem  egyelőre be kell érnem a telefonos képekkel) és a nagyinál hagyta őket. Így most nyugalom van. Szabad óráimat pedig arra használtam, hogy átszortírozzam a gyerekek ruháit. Kiderült, hogy bár sosem találunk nekik zoknit, igazából egy egész kosarat meg lehet velük tölteni. Most öröm van és boldogság. Hétvégén pedig lesz egy új baba itthon, és egy fesztivál a városban. A buli még csak most kezdődik...:)

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://akapussi.blog.hu/api/trackback/id/tr633161419

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.